Kiszsidány, a „beavatós” falu

2019. május 10. | Szerző: Zsoldosné H. Kati
Témakör: Interjú | Település: Kiszsidány
Kiszsidány, a „beavatós” falu

Csepregtől 6, Kőszegtől 10 kilométerre, erdős dombok között fekszik forrásáról, rhododendron kertjéről és hagyományairól nevezetes Kiszsidány. Bánó Zoltánnal, a község polgármesterével beszélgettem:

„Még 2016-ban három projektbe vágtunk bele, az egyik a csapadékvíz elvezetés, a másik az evangélikus egyházközösséggel együttműködve egy közösségi tér- imaház létrehozása, valamint a külterületi utak felújítása volt. Ezek közül a belterületi csapadékvízrendszer fejlesztésére beadott pályázat sajnos nem valósult meg, mert beépítettek egy olyan feltételt, hogy a pályázónak kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területnek kell lennie, mi viszont nem tartozunk ebbe a csoportba. A falu határában lévő méltán híres forrásunk nem képezi részét a település ivóvíz-ellátási rendszerének, de mivel kiváló gyógyvíz, sokan látogatják. Egyre több turista és gyógyulni vágyó érdeklődő keresi fel. Enyhén lúgos (7,1 ph) vize refluxra és egyéb gyomorbántalmakra kiváló gyógyír, de az elsavasodott szervezet ph értékének visszaállításában is sokat segíthet. Magáról a csapadékvíz elvezetésének gondolatáról nem tettünk le, de ez akkora beruházás, amit önerőből nem tudunk megvalósítani. Viszont a forrásunkat, mint felszín alatti vizet, meg kellett védenünk az estleges szennyezésektől, így az terméskőborítást kapott, a felszíni vizek elvezetését is megoldottuk, mert gondot jelentett, hogy egy nagyobb esőzés alatt/után bekerülő szennyezett víz ronthatta a forrás vízminőségét. A forrás karbantartása fontos feladata az önkormányzatnak. Hamarosan meg lesz oldva az elektromos hálózatra való rácsatlakozás is, továbbá egy rendezvénypajta kialakítását tervezzük, így nagyobb összejövetelek, programok helyszínéül is szolgálhat. Kiszsidány Község Önkormányzata és az Evangélikus Egyházközösség szerencsésen nyert 35 millió Forintot, ennek a pályázatnak az eredménye az Evangélikus Imaház és Közösségi Tér. Az építkezés és felújítás háromnegyedénél tartunk. Ez egy közös használatú épület, ami olyan rendezvényeknek is otthont ad, ahol például melegétel készítését kell megvalósítani, rendelkezik ebédlő és konyharészleggel. Most tervezzünk ennek a projektnek a folytatását -kihasználva a Magyar Falu Program adta lehetőségeket, - mert szeretnénk egy vendégházat kialakítani. Előkészítés alatt van a Faluház bővítése és a fűtési rendszer korszerűsítése, továbbá a belterületi utak és a temető kerítésének felújítása is. A külterületi útfelújítás pályázatunk szintén nyert, de nem valósulhatott meg. Négy település adott be közös pályázatot olyan gépekre, amelyekkel a külterületi utak karbantartását tudtuk volna elvégezni. Nyert is a pályázat 20 millió Forintot, de a papírok beadása és az eredményhirdetés között olyan mértékben felmentek az eszközárak, hogy a települések nem tudták vállalni az ezzel egyenes arányban megnövekedett önerő részt, így kénytelenek voltunk visszalépni. A falu lakossága jelenleg 93 fő. Sajnos eddig csökkent a létszámunk, viszont a falusi CSOK-nak köszönhetően némi fellendülést tapasztalunk. Sok ingatlan üresen áll, több külföldi tulajdonban van. Sajnos lassan elöregszik a falu lakossága, így át kellett dolgoznunk a szociális támogatási rendszerünket, mert egyre több az egyedül élő, támogatásra, segítségre szoruló idős ember. Rendezvényeinket illetően elmondhatjuk, hogy kialakult egy éves „programsorozat", amit a Német Nemzetiségi Önkormányzattal együtt szervezünk. Ez kezdődik év elején a közösségi disznóvágással, amit mindig a farsang időszakának végére időzítünk. A farsangi időszak utolsó napján, húshagyó kedden tartjuk a „beborotválást" azaz férfiavatást. Ez az előző évben házasságot kötött férfiemberek beavató szertartása. Ezt egybekötjük egy disznótoros vacsorával, ahol hurka, kolbász, abált szalonna, töpörtyű, disznósajt, pecsenye kerül közösen elfogyasztásra. Utána következő ünnepünk a legényavatás, ami mindig pünkösd szombatján van. Az ehhez kötődő népszokás a „forrásrámolás". Ilyenkor a forrásunkból kiszivattyúzzuk a vizet, és a legbátrabbak leereszkedhetnek a 6 méter mély kútba, hogy néhány vödör homokot felküldjenek. Ennek egyik fontos járuléka, hogy az év közben bemosódott homoktól megtisztítjuk a kutat. Ekkor tartjuk a Falunapot. Lassan hagyománynak nevezhető a Tavaszi Túra, ami a csepregi szőlőhegyről indul. A Csepregi Borbarát Hölgyek Egyesületével és a csepregi boros gazdákkal közös rendezvény. Az év második felében sem unatkozunk, tartunk Kocsonya napot, többször közös szalonnasütéseket, év vége felé jön az Öregek Napja és a Falukarácsony.„

Megosztás:
Úton, út félen történnek érdekes, izgalmas, szokatlan események! Ha ilyet lát, tapasztal, és úgy gondolja,
hogy ezt megosztaná másokkal is küldjön e-mailt, fotót az mailre.
Kapcsolódó képek
Kiemelt cikkek a témában
2019. augusztus 18. vasárnap • Ilona
hirdetés
Olvasnivaló a témában
A falu, ahol a sajt hagyományt teremtett…Sajtoskál történelmében már 1421-ben szó esik a vásárokról. Évi két országos nagyvásárt, valamint minden héten egy heti vásárt tarthattak.
Lassan, de biztosan fejlődik Répceszentgyörgy Apró falu, de rendezett, tiszta, virágos. Egy 20 éves álmot szeretnének megvalósítani, hogy összközműves telkeikkel, ingatlanaikkal nagyobb eséllyel indulhassanak a kormány új családtámogatási rendszerében.
Zsiráról Abu-DzabibaVilágversenyen részt venni csodálatos érzés, hát még ha ez a verseny Abu-Dzabiban, az Egyesült Arab Emírség fővárosában van.
Csatlakozz hozzánk!
Répcevidék online